A német keleti tartományok és Magyarország mezőgazdasági jövedelemhelyzetének összehasonlító elemzése

A cikkben hazánk és a német keleti tartományok mezőgazdasági jövedelemhelyzetének összehasonlítását tűztük ki célul, az egy hektár mezőgazdasági területre jutó jövedelemkategóriák alapján. A jövedelmek összehasonlítása arra szolgált, hogy a jelenlegi helyzet ismeretében hogyan alakulna a várható jövedelmi helyzet, ha a tá¬mogatások megszűnnének 2013-at követően, a vizsgált két térség közül melyik járna rosszabbul. Az összehasonlításhoz a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) és a Tesztüzemi Rendszer (TR) adatait használtuk. A jövedelem összehasonlítása során a támogatások és a nem fizetett munkaerő feltételezett munkabérigényének szerepére külön kitértünk. Megállapítható volt, hogy a bruttó és nettó hozzáadott érték a keleti tartományokban támogatások nélkül is minden esetben magasabb. A végső jö¬vedelemkategóriák (nettó vállalkozói jövedelem, illetve üzemi eredmény) értékét a támogatások és a nem fizetett munkaerő feltételezett munkabérigénye a két mezőgazdaságban egyaránt lényegesen befolyásolták. Az előbbi tényező a keleti tartományok, míg az utóbbi a magyar mezőgazdaság jövedelmének alakulására gyakorolt na-gyobb hatást. Amennyiben a támogatásoktól eltekintünk, a nem fizetett munkaerő bérigényét viszont figyelembe vesszük, úgy az MSZR adatai alapján a keleti tartomá¬nyok, míg a TR-adatok alapján a hazai mezőgazdaság bizonyul eredményesebbnek. Az eredmények ugyanakkor azt is jelzik, hogy a támogatások megszűnése esetén ha¬zánk és a keleti tartományok mezőgazdasága is veszteséges lenne, de a támogatások megszűnése az utóbbit jóval súlyosabban érintené. Ennek alapján megkockáztatjuk azt a következtetést, hogy 2013 után az agrártámogatások sokak által feltételezett drasztikus csökkentésére nem fog sor kerülni. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az MSZR-adatok alapján számított területegységre jutó hazai nettó vállalkozói jövedelem alapváltozata – lassú felzárkózást követően – a csatlakozás utáni időszakban kevesebb mint 10%-kal maradt el a keleti tartományok azonos tartalmú mutatójától. ----------------------------------------------------- The paper offers a comparative analysis of the Hungarian and Eastern German agricultural incomes categorised by income per hectare. The research is based on data taken from the Economic Accounts for Agriculture (EAA) and the Farm Accountancy Data Network (FADN). The comparative analysis also addressed the role of subsidies and the assumed wage cost of unpaid labourers. It was found that gross and net added values in the Eastern Federal States were in each case comparatively higher, even without subsidisation. The final income categories (net entrepreneurial income and net farm income) were in both economies significantly affected by the subsidies and the assumed wage cost of unpaid labourers. The former factor had a greater effect on the agricultural income categories of the Eastern Federal States, while Hungarian agricultural incomes were more influenced by the latter. If subsidies are disregarded but the assumed wage cost of unpaid labourers is considered, EAA data put the Eastern Federal States, while FADN data put the Hungarian enterprises higher on a scale of profitability. The findings also indicate that if subsidies were discontinued, both Hungarian and Eastern German agriculture would be making losses, although the impact on Hungarian agriculture would be significantly more severe. Consequently the authors venture to conclude that the envisaged drastic reductions of the CAP budget after 2013 will not occur. It is also worth noting that in the post-accession period the basic version of the net domestic entrepreneurial income per area unit calculated from EAA data slowly emerged and was only 10% lower than the corresponding indicator of the Eastern Federal States.