A szőlőnemesítés hatékonyságának növelése a faj genetikai hátterének vizsgálatával
A növénynemesítés sikerét minden faj esetén alapvetően meghatározza a kiindulási alapanyagban meglévő genetikai változatosság. Kezdetben a nemesítők az evolúció során kialakult természetes genetikai variabilitást használták új fajták előállítására. A genetikai variabilitás növelésére több lehetőség is kínálkozik, ezek közül a legrégebben és legszélesebb körben a keresztezést alkalmazták. A keresztezéses nemesítés során az utódpopuláció genetikai sokfélesége annál nagyobb, minél nagyobb a keresztezett szülőpartnerek közötti genetikai távolság. A kerti szőlő (Vitis vinifera L.) esetében jelenleg a tudomány rendelkezésére álló eszközök megengedik, hogy a genetikai háttér nemcsak morfológiai bélyegek segítségével vizsgáljuk, hanem a molekuláris markerek segítségével e tevékenység hatékonysága jelentős mértékben növelhető legyen. Doktori disszertációm célja szőlőfajták genomjának vizsgálata molekuláris markerek (izoenzim, SSR) segítségével. Célom volt 48 fajtánál, 8 enzim (CO, GOT, AcP, PER, EST, LAP, GPI, PGM) izoenzimmintát, és 7 primerpár segítségével SSR fragmenshosszokat vizsgálni. Az említett enzimek közül a GPI és PGM esetén értékelhető mintázatot nem kaptam, a LAP esetén a mintázat a vizsgált fajtáknál azonos volt, EST esetén pedig a megismételhetőség hiánya, és a mintázat összetettsége miatt a kapott eredményeket értékelni nem tudtam. A CO, GOT, AcP és PER enzimek esetén a szőlő nyugalmi időszakában a vessző háncs részéből nyert enzimkivonatokat vizsgálva megállapítottam, hogy a kapott mintázat megismételhető, a nyugalmi időszakon belül nem függ a mintavétel idejétől. Négy enzim (CO, GOT, AcP, PER) izoenzim-mintázata alapján a vizsgált 48 fajta többsége (40 fajta) az általam használt módszerrel azonosítható. Összefüggést találtam a fajták származási csoportba (convarietas) való tartozása, és izoenzim-mintázatuk között. Megállapítottam, hogy míg a pontuszi fajták az orientalis és occidentalis csoporttól egyértelműen elkülönülnek, addig ez utóbbi két csoport nem válik el élesen egymástól. Olyan speciális savas ...
Year of publication: |
2006-12-07
|
---|---|
Authors: | Györffyné Jahnke, Gizella |
Subject: | Növénytermesztés | gyümölcstermesztés | kertészet |
Saved in:
Type of publication: | Book / Working Paper |
---|---|
Type of publication (narrower categories): | Thesis |
Language: | Hungarian |
Notes: | Györffyné Jahnke, Gizella (2006) A szőlőnemesítés hatékonyságának növelése a faj genetikai hátterének vizsgálatával. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola. |
Source: | BASE |
Persistent link: https://www.econbiz.de/10010124645
Saved in favorites
Similar items by subject
-
Gál, Izóra, (2009)
-
Lukácsy, György, (2007)
-
Növények és vírusok kapcsolatai a paprika (capsicum)-tombavírus patoszisztémákban
Salamon, Pál, (2006)
- More ...