A természettudományos tárgyak és a kutatói pálya iránti érdeklődés vizsgálata a 14-18 éves korosztály körében

Annak ellenére, hogy a lisszaboni szerződés tekinthető a humánerőforrás-fejlesztésen keresztül megvalósuló komplex gazdaságfejlesztés első hivatalos okmányának, számos ország már a kilencvenes évek közepén reagált az egyre fokozódó globalizációs versenyképességi kihívásokra. Felismerve a reáltudományokon alapuló kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) kulcsszerepét, jelentős változásokat indítottak nemzeti szinten. Napjainkban ezek az uniós tagországok (kiemelhető Finnország és Svédország) nem csupán gazdasági fejlettségükkel, de a kutatás-fejlesztés eredményességében is kiemelkedően teljesítenek. Az elmúlt évek során számos hazai statisztikai kimutatás támasztotta alá azt a tényt, hogy a középiskolás korosztály körében a természettudományok egyre népszerűtlenebbek, ami végeredményben a felsőoktatási jelentkezések arányát is befolyásolja. Aggodalomra adhat okot, hogy a fizika és matematika – akár természettudományi, akár tanárképző – szakokon rendkívül csekély a felsőoktatási jelentkezési arány, amelynek beláthatatlan következménye lehet a jövő oktatási színvonalára. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által finanszírozott Csodafa Projekt keretein belül kérdőíves felmérés segítségével a diákok természettudományos tárgyak (biológia, kémia, fizika, matematika, informatika), valamint a kutatói pálya iránti attitűdjét vizsgálta a szerző.