A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszéke munkatársainak, valamint az egyetemen kívüli, neves szerzőknek a tanulmányaiból összeállított legújabb kötet azokat az aktuális témákat kívánja az Olvasó elé tárni, amelyek az elmúlt évben a leginkább meghatározták a szakmai diskurzust a gazdasági jog, valamint az adójog terén. Ennek alapján talán nem meglepő, hogy a fizetésképtelenségi joggal három tanulmány is foglalkozik. Az Igazságügyi Minisztériumban 2018-ban indultak meg a hazai fizetésképtelenségi jog megújítására és a hatályos (1991-ben született) Csődtörvényt felváltó, új fizetésképtelenségi törvény megalkotására irányuló szakmai munkálatok. Ennek természetesen nagyon komoly uniós jogi szegmense is van, amely többek között az ún. Szerkezetátalakítási Irányelvhez kapcsolódik. Ezért is lényeges Fabók Zoltánnak az ezzel foglalkozó tanulmánya. Egy új fizetésképtelenségi törvény megalkotása során természetesen a releváns külföldi szabályozási minták sem hagyhatók figyelmen kívül. A szoros gazdasági kapcsolatok és a közös történelmi hagyományok okán a magyar jogra gyakorolt hatása miatt kiemelkedő a szerepe az osztrák jognak. Erre tekintettel nyugodtan nevezhetjük hézagpótlónak Csády-Nagy Írisz és Vecsey Marc közös tanulmányát, amely az osztrák fizetésképtelenségi jogot mutatja be, magyar nyelven. Ezt egészíti ki Vecsey Marc német nyelvű tanulmánya a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás alatt megillető megtámadási jog kérdésével foglalkozik. Egy másik nagy jelentőségű téma a 2018-ban személyileg és szervezetileg is megújult hazai kereskedelmi választottbíráskodás, amely vonzó alternatívát jelenthet a hazai és külföldi befektetők számára a hagyományos bírósági úthoz képest. A befektetők számára is fontos azt tisztán látni, hogy egy választottbírósági kikötés kapcsán pontosan milyen jogviszonyok is jönnek létre. Ebben segít eligazodni Lajer Zsolt tanulmánya. A kötetben több érdekes és aktuális társasági jogi tanulmány mellett (Dzsula Marianna, Gál Judit, Sárközy Szabolcs írásai), a kártérítési jog (Csöndes Mónika tanulmánya), az ingatlan-nyilvántartási jog (Metzinger Péter munkája), a fogyasztói kölcsönszerződések joga (Pomeisl András), valamint a nemzetközi magánjog (Nemessányi Zoltán írása) legújabb tendenciáit bemutató munkák is olvashatók. Dudás Gábor és Zavodnyik József közös írása pedig részben már a jövőbe vezeti el az Olvasót, hiszen a személyes adat mint ellenszolgáltatás kérdéseivel a hazai jogirodalom még nem igazán foglalkozott. Bán Dániel tanulmánya az angol jog oldaláról járja körbe azt a kérdést, amely minden piacgazdaságban felmerül: hogyan ítélje meg a polgári jog a bármelyik szerződő fél oldalán fennálló információhiányt, illetve hogyan kezelje az ebből fakadó kockázatot? Végül szeretném az Olvasó figyelmébe ajánlani a kötet két kiváló adójogi tanulmányát. Czoboly Gergely írása nemcsak egy érdekes olvasmány, de sokat segíthet megérteni azokat a sajátos finanszírozási eszközöket, amelyek az adótervezésben is kiemelkedő szerepet játszanak. Erdős Gabriella pedig az adókikerülés elleni európai küzdelem legújabb eredményeit mutatja be, érintve az agresszív adótervezés elleni nemzetközi fellépés eddigi folyamatát is.
