A BREXIT : A jéghegy csúcsa? Régi-új társadalmi érdekellentétek (BREXIT: The Top of the Iceberg? Old & New Collisions of Social Interest)

Hungarian Abstract: A tanulmányom témaválasztási aktualitását a 2016. június 23. napján tartott brit referendum eredménye adja, melynek értelmében a brit szavazóképes lakosság 51,9%-a megszavazta az Egyesült Királyság kilépését (BREXIT)1 az Európai Unióból (a továbbiakban: EU). Egy tagállamnak a világ legnagyobb szupranacionális nemzetközi szervezetéből történő kilépése – akár ténylegesen bekövetkezik a kilépés, akár nem – új konfliktushelyzeteket eredményez, mely helyzetek új kihívások elé állítják az alternatív konfliktuskezelési módszereket, legyen szó akár a lakosság szintjén megjelenő érdekellentétekről vagy konfliktusokról, akár társadalmi csoportok szintjén megjelenőkről. Gondolok itt példának okáért Skócia (újabb) Egyesült Királyságtól (a továbbiakban: EK) való függetlenedési (és EU-ban maradási) törekvéseire vagy Észak-Írország kérdésére, valamint a brit lakosság és a bevándorló uniós polgárok közti erősödő ellenérzetekre, vagy éppen a kilépést követő, problematikus2 határrendezési kérdésekre (Írország és Észak-Írország). A Brexit egy példanélküli esemény, hatásai is új helyzeteket, s precedensértékű megoldásokat hívnak életre. Éppen ezért elengedhetetlen vizsgálni a kilépés kapcsán felmerülő társadalmi, jogi, gazdasági kérdéseket. Jelen tanulmányban a Brexit és az alternatív konfliktuskezelés keresztmetszetébe tartozó kérdéseket elemzem – elméleti síkon – melyek meglátásom szerint főleg a társadalmi csoportok szintjén megjelenő konfliktusokra szűkülnek. Összegzem a tagállami kilépés által generált érdekellentétek és esetleges konfliktusok jellemzőit. A konfliktushoz alapvetően elkerülendő, negatív tartalmakat társítunk, az alternatív konfliktuskezelési módszerek azonban egyfajta lehetőségként tekintenek rá. Lehetőség arra, hogy a problémás helyzet feltárásával egy kölcsönös többletet (valamilyen szempontból értéket, pozitívumot, fejlődést) érjünk el. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy ezen kölcsönös többletet hogyan lehet társadalmi szinten beépíteni a tagállami kilépés folyamatába a felvázolt helyzetek megelőzése végett