A külső sérülékenység csökkentése monetáris politikai eszközökkel – A Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárának megújítása (2014–2016)

A 2007–2008-ban kirobbant gazdasági válság világszerte átalakította a gazdaságpolitikáról, illetve azon belül is a monetáris politika szerepéről, feladatáról, felelősségéről alkotott nézeteket. Magyarországot kiemelten sérülékeny állapotban érte el a krízis, így a gazdaságpolitika átalakításának központi eleme volt a külső sérülékenység csökkentésének célja. Ezt szolgálta a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben meghirdetett Önfinanszírozási programja, amely a jegybanki eszköztár átalakításával segítette elő – a jegybanktörvény fel-hatalmazásának és előírásának megfelelően – a pénzügyi stabilitás erősítését és a külső sérülékenység csökkentését. Jelen tanulmány Mandl–Dierx–Ilzkovitz koncepcionális modelljét felhasználva mutatja be a jegybanki eszköztár átalakítását és a lépések hasznosulását. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a program technikai-operatív értelemben hatékonynak bizonyult, hiszen 2014 tavasza óta az államadósság-kezelő forintból refinanszírozta a lejáró piaci devizaadósságot, miközben nőtt a bankok fedezeti értékpapír-állománya és szűkült a jegybank sterilizációs állománya. A program elérte a kitűzött makrogazdasági célokat is, hiszen csökkent a külső finanszírozás és az államadósság devizaaránya, illetve lazultak a monetáris kondíciók, miközben a monetáris transzmisszió nem sérült. Az önfinanszírozás az MNB bejelentett intézkedései és a hatályos finanszírozási terv szerint 2016-ban is folytatódik.