A szakértővé válás, illetve a szakértők kiválasztásának és megkérdezésének módszertani kihívásai

A szerző által tanulmányozott, szakértőkkel foglalkozó szakirodalom jelentős része a szakértőkkel történő szakmai munkára, a különböző csoportmódszerek bemutatására fókuszál, de a szakértővé válás folyamatával nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozik. Ez a felismerés adta az alapötletet, hogy tanulmányában egy saját vizsgálódásra alapozva a szakértő kiválasztása és a megkérdezés módszertani kérdései mellett a szakértővé válás lehetőségeit, illetve a fogalom különböző kontextusban történő értelmezhetőségét is bemutassa. A szakmai szolgáltatások rövid ismertetése után a tanulmány első részében a szakértővé válás lehetőségeivel foglalkozik egy, a közelmúltban végzett saját információgyűjtés és annak feldolgozása során kapott eredmények közlésével. Megállapította, hogy Magyarországon jelenleg kilencféle módon lehet valaki szakértő, több esetben úgy, hogy a nem hivatalos szakértői minősítéssel rendelkező (szakmai) szolgáltatók egy része is végez, illetve felkérésre folytathat szakértői tevékenységet. A szakértői kiválasztás folyamatának bemutatásakor ismerteti a szakértői csoport létrehozásának feladatait, a szakértői kompetenciák meghatározásának módszereit. A tanulmány harmadik részében a szakértői megkérdezés módszerei közül tizenhetet mutat be, elsősorban a nevezett vizsgálódás szakértői interjúalanyainak véleménye alapján, zárásként pedig a szakértőkkel való munka továbbgondolására ad konkluzív jelleggel néhány tanácsot.