Hétköznapi etnicitás. Beregszászi magyarok az etnikai kategóriák szerepéről

A kárpátaljai magyarság, Beregszász város magyarságának hétköznapi etnicitás vizsgálatához készült az a város lakosaival végzett fókuszcsoportos (Vicsek 2006) beszélgetés, amely a dolgozat legfontosabb forrása a választott téma bemutatásához. A beszélgetés témakörei főként a mindennapokban átélt és megtapasztalt etnicitással kapcsolatba hozható témakörökre épült. Az episztomológiai keretek közül a társadalmi konstruktivizmust (Berger–Luckmann 1996, Burr 1995, Jorgensen–Philips 2002, Galbin 2014) és a diskurzuselemzést (Jorgensen–Phillips 2002) valamint a tartalomelemzést (Clarke 2005, Braun – Clarke 2006) használjuk ezek kiértékelésére. A fókuszcsoportos elemzést kiegészítettük az újonnan terjedő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nyelvi tájképes elemzéssel (Shohamy–Ben-Rafael 2015). (1) Az erdélyi, kolozsvári magyarok körében végzett hasonló kutatásban (Brubaker et al. 2011) levont konklúziók számos pontban hasonlítanak a jelen kutatás összesített gondolatrendszeréhez. A „magyar világ” pont olyan erősen és konkrétan kirajzolódott a beregszászi magyarok körében, mint ahogy a kolozsváriaknál is, és ebben a folyamatban fontos szerepe van a helyi civil kezdeményezéseknek, illetve a magyar világ köré szerveződő etnokultúrális jellemzőket hangsúlyozó intézményhálózatnak. (2) Az etnikai határok elkülönülésénél azt láthatjuk, hogy legfontosabb jellemző a kultúra és a nyelvhasználat. A hétköznapi megélhetésre koncentrálva bizonyos magyaroknak fontossá válik a magyar kulturális események látogatása, míg másoknak sokkal fontosabb a vallásosságához kapcsolódó alkalmak, közösségek. A kultúrán keresztül a kisebbséghez tartozó magyar etnikum igyekszik láttatni önmagát és a kulturális tevékenységek, rendezvények fokozottabb etnikai jellegével illetve annak minőségével magabiztosságukat erősíteni. A kulturális magabiztosság erősíti a csoport szinten történő relációs összehasonlításokat (Abdelal el al. 2006), társas versengést (Tajfel–Turner 1979), valamint az egyéni szinten megjelenő énvédő torzításokat (Smith–Mackie 2004: ...