Keynes és a valószínűség értelmezése vs. a valsózínűségszámítás felhasználása az opcióárazásban

A jelen cikk a folyóirat előző számában megjelent Bélyácz–Daubner (2020) tanulmányra reflektál, amely azt vizsgálta, maradt-e máig tartó hatása Keynes gondolatainak, hogy miként is kell értelmezni a valószínűség fogalmát az üzleti életben és a közgazdasági életben. Az idézett tanulmányt kiegészítve, e cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a szokásos frekvencionalista értelmezésen és a korlátozott tudásból fakadó bizonytalanságon túl a modern pénzügyekben, a konzisztens árazás kritériumait megfogalmazó feltételekben megjelenik egy olyan értelmezés is, amely nem a múltbeli statisztikai gyakoriságokhoz kötődik, és nem is a befektetők bizonytalan várakozásaihoz, hanem egyszerűen a lehetséges kimenetek konzekvens súlyozásának követelményét fogalmazza meg a valószínűségszámítás eszköztárával (martingálárazás). Figyelemre méltó, hogy egymástól jelentősen eltérő súlyozásokat is választhatunk a helyes relatív árazáshoz.