A francia Balmain divatház a 2018-as őszi kampányát három új modell, Shudu, Margot és Zhi szereplésével mutatta be online és offline egyaránt (Guthrie, 2020). A divatiparban teljesen szokványos megoldás, hogy egy márka az új kollekcióját dedikáltan az adott promóciós idő-szakra kiválasztott modell csapattal prezentálja. Ez esetben azonban a Balmain új képviselői teljesen mások voltak, mint a vállalat korábban foglalkoztatott modelljei: Shudu, Margot és Zhi a valóságban nem létező személyek, hanem CGI-technológiával (computer-generated imagery, például Abbott, 2006; Ahn et al., 2022; Cho, 2023), azaz számítógépes grafikával létrehozott antropomorf, emberszerű virtuális karakterek. Egy átlagos, komolyabb vizuális tapasztalattal nem rendelkező néző számára a digitálisan megrajzolt, emberszerű, azaz antropomorf virtuális karakterek fizikai megjelenésüket tekintve teljes mértékben emberi hatást keltenek. A marketingcélú antropomorf virtuális karakterek növekvő népszerűségének egy lehetséges magyarázata, hogy innovatív technológiai hátterük miatt figyelemfelkeltőek, rendkívül nagy média- és közönségérdeklődést képesek kiváltani (Baumgarth, 2021), éppen ezért számos márka dönt úgy, hogy együttműködik egy népszerű virtuális influencerrel, vagy éppen saját virtuális márkanagykövetet terveztet magának. Bár az antropomorf virtuális karakterek egyre nagyobb teret nyernek a marketingiparban, és a technológia fejlődésével a bennük rejlő üzleti lehetőségek tárháza folyamatosan bővül, mégis kevés ismeret áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogyan viszonyulnak a nézők a virtuális karakterek marketingcélú használatához, illetve, melyek azok a karaktertípusok, amelyeket a befogadók szívesen látnának különböző marketingcélú tartalmakban. A disszertáció fő kutatási módszere a fókuszcsoportos interjú, amely a Z- és Y-generációba tartozó nézők antropomorf virtuális karakterek iránt mutatott attitűdjeit és az azokról megfogalmazott véleményüket hivatott feltárni, tehát a virtuális karakterek hatását a laikus befogadói oldal ...
