A 2014–2020 közötti közösségi agrárpolitika tervezetének szemléletmódjában jelentős mértékben előtérbe került a „zöldítésâ€, mint a társadalom által az agrártevékenységtől elvárt, a társadalom egésze számára szabadon hozzáférhető közjó megteremtése,...

A szövetkezés létjogosultságát – a változatosabb intézményi struktúra előnyei mellett – számos gazdasági ok, például koordinációs-integrációs előnyök (hosszú távú értékesítési csatorna biztosítása, tranzakciós költségek és kockázat csökkentése, valamint a...

A Közös Agrárpolitika (KAP) II. pillérét képező vidékfejlesztés, illetve az annak mozgásterét érintő változások alapvetően meghatározzák Magyarország vidéki térségeinek fe-jlődési esélyeit. Az eddigi vidékfejlesztési beavatkozások az elemzők szerint elsősorban az...

A szövetkezetek befektetői tulajdonú vállalkozássá alakulása fontos kérdés nem csak az elmélet, de a szövetkezet tagjai/tulajdonosai szempontjából is. Szükségszerű-e ez az átalakulás akkor, amikor a szövetkezet elér egy bizonyos fejlettségi szintet? Ãt kell-e alakulni a...

A kutatókat egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a környezetpolitika eszközei (pl. környezeti adók) hogyan alkalmazhatók a magyar gazdaság válsághelyzetének feloldására. Környezetgazdászok szerint a zöld gazdaság képes hozzájárulni a gazdaság rövid távú...

Az agrobiznisz a nemzetgazdaság stratégiai jelentőségű szektora. E stratégiai jelentőség megnyilvánul egyfelől a makrogazdasági teljesítményhez való hozzájárulásban, számításaink szerint ugyanis az agrárgazdaság és a hozzá szorosan kapcsolódó ágazatok együttes súlya...

Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása meghatározó szerepet szán a TÉSZ-eknek a termékpálya koordinálásában, ennek ellenére piaci részesedésük nem emelkedett érdemben az elmúlt években sem Magyarországon, sem az Európai Unióban. A cikk nyomon követi a...

A jelenlegi törvényi szabályozást figyelembe véve, célunk volt vizsgálni a biogázüzemek mérethatárát és a hozzá tartozó elektromos teljesítményt, amely már gazdaságossá teszi a biogáz hasznosítást. Ennek érdekében különböző méretű, Németországban működő...

A nyugat-európai szövetkezeti modellek sajátos módon adoptált és adaptált formákban, típusokban honosíttattak meg Kelet-Közép-Európa államaiban, így Magyarországon, majd Erdélyben is, mely 1918-20 között Románia részévé vált. Tanulmányunk néhány kutatás-módszertani...

Az első hipotézis beigazolódott, valóban van összefüggés a termékek külső szállítási és a raktározási költségei között. Ez minden bizonnyal a logisztikai költségek termékfeldolgozottságtól való függésének tudható be. A második feltevés – a csoportosíthatóság...