Afrika jövőbeni élelmiszer-ellátása nyitott kérdés. Az eddigi, korunkbeli és prognosztizált népességnövekedés ütemével a kontinens mezőgazdasági termelése még klímaváltozás nélkül sem képes lépést tartani. A klímaváltozás csupán súlyosbító tényező. Bár a...

Magyarország élelmiszer-gazdasági exportja dinamikusan emelkedett az utóbbi évtized-ben, azonban a konstans piaci részesedés (CM S) elemzés szerint szinte kivétel nélkül a piaci nagyság növekedése hozta az exportbővülést. A piaci összetételhatás a vizsgált országokban...

A globalizáció és a regionalizáció hatásainak következtében a közép-kelet európai országok gazdasága fokozatosan nyitottá vált, és a vizsgált régióban egyre meghatározóbb szerepet töltött be az Európai Unió. Az EU-ba irányuló export és import részesedése a térség...

A hazai cukorrépa-termelés költség- és jövedelmi helyzetének javulása figyelhető meg a vizsgált – az EU csatlakozást megelőző – időszakban. A reform alkalmazásáig további javulás várható. A hazai termelői bázis összetételének és hatékonyságának, a termelési...

A multinacionális élelmiszer-kereskedelmi láncok a fejlett országok mellett ma már a fejlődő országok piacain is fokozottan jelen vannak, és egyre nagyobb szerepet játszanak a piaci kapcsolatokban. Megjelenésük, piaci súlyuk kiváltja az élelmiszergazdasági termékpályák...

Japán és a Távol-Kelet évtizedeken keresztül a világ egyéb térségeinek csodá-latát vívta ki elsősorban az átlagot meghaladó, gyors gazdasági növekedésével. Az 1990-es években a korábbi „keleti motorâ€-ként tekintett Japán gazdasága kü-lönleges helyzetbe...

Az elemzés, a cukorreform hátterének vázlatos bemutatását követően, a kvótacsökkentés lebonyolításának hatékonysági összefüggéseire irányul. Az európai cukorágazat reformjának egyik fő mozgatórugója a hatékonyság, melyet a merev nemzeti kvótákra épülő...

Az EU csatlakozással a tejágazatban bár bővült a belföldi piac – nőtt a forgalom és a fogyasztás, amit a növekvő olcsó import fedezett –, a felvásárlás és az értékesítés (bel- és külpiacra egyaránt) csökkent, illetve stagnált. Az import erősödése a hazai cégek...

A magyarországi mezőgazdaság helyzetére a csökkenő versenyképesség, pozíció- és piacvesztés jellemző, belföldön és külföldön. A hazai agrárvilág legsúlyosabb gondja a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás hiánya, amiben sajnos szerepet játszik az is, hogy...

Az agrárgazdaság újabb alkalmazkodási feladat előtt áll. A világpiacon – Európában és itthon is – egyszerre erősödik a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt az élelmiszerek és a bioenergia piacán. E folyamat egybeesik az éghajlatváltozással összefüggő nagyobb...