A tanulmány az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez való magyar gazdasági felzárkózás időigényét és időbeli alakulását vizsgálja dinamikus makromodellek segítségével. Az első részben alkalmazott modellek alapgondolata az, hogy az EU-átlagtól való viszonylagos...

A rendszerváltás utáni időszak egyik legtöbbet vitatott gazdaságpolitikai kérdése az egyensúly és a növekedés viszonya. Elméletileg nemcsak a sokat emlegetett .rossz. (nem egyensúlyi) növekedés, hanem az egyensúlyt erősítő, .jó. növekedés is megalapozható, sőt empirikus...

A közgazdaságtani gondolkodás hajlamos a piaci mechanizmusokat ab ovo egyensúlyi rendszereknek tekinteni, ahol az egyensúlyi állapot elérése legfeljebb idõ kérdése. Ez a szemléletmód azonban néhány erõs feltételezésen alapszik: (i) a láthatatlan kéz explicit megjelenése a...

A szerzők egy ágensalapú modell kialakításával próbáltak válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen dinamikát követnek a piaci folyamatok, ha nem teljesülnek a főáramú közgazdaságtan erős megszorításai (a láthatatlan kéz explicit megjelenése a walrasi árverező képében,...

A magyar gazdaság elmúlt 34 esztendejének makrooldalú vizsgálata meggyőzően bizonyítja, hogy a gazdaság reálviszonyai a gazdaságpolitika számára olyan szűk mozgásteret engednek, amely nem teszi lehetővé a perspektivikus célok érvényesítését. Ezért szinte sorsszerűen...

A rendszerváltás utáni évek egyik meghatározó gazdasági problémája és a gazdaságpolitika kereteit kijelölő egyik legfontosabb elem a külkereskedelmi egyensúly hiánya és a folyó fizetési mérleg ennek nyomán előálló deficitje volt. Nyilván nem valami egészen új, a...

A tanulmány az adósságfelhalmozódás Domar-féle alapképletének kibővítésére vállalkozik. Az alapképletben konstansként szereplő tényezők - a költségvetési deficit, a gazdasági növekedési ütem és kamatláb - több lépcsőben, fokozatosan kerültek dinamizálásra, és...