A magyar felsőoktatásnak a kilencvenes években végbement hirtelen bővülése sokakban keltett aggodalmat: vajon az expanzió nem vezet-e tömeges "túlképzéshez", azaz növekvő munkanélküliséghez a fiatal diplomások vagy az általuk kiszorított csoportok körében és/vagy a...

Tanulmányunk az ágazatok közötti kereseti különbségek mértékét, keletkezésük okait elemzi Magyarországon a kilencvenes évek végén. Az első részben áttekintjük az ágazatközi bérkülönbségekre vonatkozó legfontosabb elméleti megfontolásokat, bemutatjuk a vizsgálatukra...

A tanulmány a különböző iskolázottságú és életkorú munkaerőcsoportok piaci értékelésének és termelékenységének alakulását elemzi 1986 és 1999 között egyéni kereseti adatok, valamint (a nagyvállalatokra becsült) termelési függvények segítségével. A béradatok az...

A cikksorozat első része (Kertesi Köllő [1997]) a reálbérek szintjének és eloszlásának változását, valamint a legfontosabb arányváltozásokat elemezte 1986 és 1996 között. A második rész alaposabban vizsgálja a munkanélküliségnek betudható regionális kereseti...

A cikk az Országos Munkaügyi Központ bértarifa-felvételeinek adataira támaszkodva vizsgálja a reálbérek és a kereseti egyenlőtlenségek alakulását 1986-ban, 1989ben, és 1992 után évenként. A súlyozott minta a 20 főnél (1994 után a 10 főnél) több dolgozót alkalmazó...

Tanulmányunk az ágazatok közötti kereseti különbségek mértékét, keletkezésük okait elemzi Magyarországon, a kilencvenes évek végén. Az első részben - mely a Közgazdasági Szemle 2003. novemberi számában jelent meg - áttekintettük az ágazatközi bérkülönbségekre...

A cikk a 2001. évi minimálbér-emelés rövid távú foglalkoztatási hatását vizsgálja három olyan, erősen érintett területen, ahol az elemzéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak. A számítások szerint az emelés hatására 2000-2001-ben éves összehasonlításban...