A „Csungkuó” idea biztonsági megközelítése: értekezés a kínai biztonság és az ENSZ kapcsolatáról

A disszertáció alapfelvetése, hogy a kínai állam biztonságának, a Csungkuó ideának az összetettsége egy kulcstényezőre egyszerűsíthető, mely az állam jelenlegi keretek között működő politikai rendjének és területi integritásának a fennmaradását jelenti, így azt feltételezzük, hogy a kínai külpolitika alárendelődik a belpolitikának. Ennek a bizonyítására megvizsgáljuk a középső birodalom ideáját, melyet a biztonsággal feleltetünk meg. Az ehhez vezető utat a pszichológiában ismert Maslow-piramis nemzetközi kapcsolatokra való átültetésével a dolgozatban kifejtett Csungkuó piramis mutatja be, mely alapján Kína jelenleg a nemzetközi intézményekben lévő nagyobb szerepet próbálja betölteni. Az értekezés megvizsgálja a BT-t érintő ENSZ reformokat és Kína álláspontját azokkal kapcsolatban, kitérünk Kína ENSZ BT-s szavazói magatartására és a kapott kutatási eredmény miatt bemutatjuk Kína Afrika politikáját, hogy a kérdést gyakorlatban is meg tudjuk válaszolni. Az értekezés újdonságai mindezek alapján pontokba foglalva a következőek: • Az értekezés a nemzetközi tanulmányok, az orientalisztika, a Kína-tanulmányok, a biztonságpolitika, a pszichológia és a történelem tudományterületeit kapcsolja össze, és így valóban multidiszciplináris megközelítést alkalmaz a kínai külpolitika magyarázatára. • Az értekezés egy újfajta megközelítést ad a kínai külpolitika magyarázatára, mely egyszerre tekinthető az eddigiek összefoglalásának és újdonsággal bíró modellnek is. • A tényezők háromszögének alkalmazása más államokra nézve is felhasználható a külpolitika magyarázatára, azonban a hangsúlyeltolódásokat figyelembe kell venni. • A Csungkuó piramis egyszerre magyarázza a kínai fejlődés mibenlétét és új értelmezési kerettel látja el a középső birodalmiság gondolatát. • Az értekezés egy a pszichológiában használt és a nemzetközi kapcsolatokba átültetett modellre épül, melynek alkalmazása új diskurzust indíthat el a magyar nyelvű Kína-tanulmányokban. • Magyar nyelven írt tanulmányok között szinte egyedüli kutatásnak számít Kína ENSZ ...