A GDP-hez való keresleti és kínálati oldali hozzájárulások integrált becslése kiterjesztett input-output modellekkel

A GDP termelési és felhasználási oldali megközelítése az egyes tételek elszámolása során eltérő értékelési alapelvek szerint történik, ám azáltal, hogy alkalmas a közvetett kapcsolatok hatásainak kimutatására is, megnehezíti az elemzést. A cikk bemutatja a szokásos nettó export módszerének alkalmazását a végső kereslet GDP-hez való hozzájárulásának az elszámolására, valamint az úgynevezett hozzárendelési módszert, amelynél a hozzájárulásokból levonjuk a végső igények importtartalmát. Továbbá kidolgoztunk egy olyan módszert is, amely az exportáló ágazatok, illetve a beszállító ágazatok GDP-hozzájárulásának tekinti a hazai és az importtermékek termékadóit. A számítások módszertana nagymértékben függ a rendelkezésre álló adatoktól és az ellátási láncokra vonatkozó feltételezésektől. Ezeknek az ellátási láncoknak a kiszámításához egyrészt a magyar ágazati kapcsolatok mérlegét (ÁKM), másrészt – a 2019-es magyar és francia forrás- és felhasználástáblák alkalmazásával – a Neumann–Sraffa-modellt használtuk, amely megengedi az ikertermelést és az alternatív technológiákat. A számítások eredményeként bemutatjuk a GDP-hozzájárulásoknak a végső felhasználási kategóriák és az ellátási láncukban szereplő ágazatok szerinti kereszttáblázatát, amely újszerű, integrált módon tartalmazza a GDP-hozzájárulások kínálati és keresleti oldali megközelítését.