A török politikai rendszer átalakulása 2002 és 2018 között = Transformation of the Turkish political system between 2002 and 2018

A számos külpolitikai kihívás és a belpolitikai válsághelyzet ellenére 2002 és 2018 között a török kormány a helyén maradt. Az AK Parti „hosszú évtizedére” a gazdaság - bár egyre csökkenő ütemű - növekedése mellett a demokratikus intézményrendszer stabilitása volt jellemző. Az egyéni és kollektív demokratikus jogok kiszélesítésével és népszavazással megerősített alkotmánymódosításokkal, illetve azzal, hogy 2014-től kezdve a nép választhatja meg a köztársasági elnököt, új keretet nyert a népképviseleti demokrácia. A sokrétű reformhagyományokból és az állam szekuláris jellegéből táplálkozó kormányzás ugyan nem számolta fel a társadalmi egyenlőtlenségek egy részét, mégis szociális, gazdasági és kulturális átrendeződéssel jár. A harmadik évezred elején tapasztalható török demokrácia képzi vizsgálatom tárgyát, mert ugyan társadalmi megosztottság jellemzi, és nem független a régió konfliktusaitól sem, ám a puccskísérletek és a 2013. évi elégedetlenségi hullám ellenére stabilnak tekinthetjük és valószínűsíthetőleg az állam egyedi karaktere tartósnak bizonyul. Törökország közeli múltjának vizsgálata az ország geopolitikai jelentőségén túl azért is fontos, mert az élénknek nevezhető magyar-török politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ellenére aránylag kevés elemző munka jelent meg a témában.