Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

Az emberi jogok és a jogállamiság a tagállamok és az Unió közös alkotmányos hagyományaiból származó alapvető elvek, valamint az Unió alapját képező olyan értékek, amelyeken az Európai Unió alapul. Kérdés, hogyan biztosítható ezeknek az alapelveknek a betartása? Ez a rövid tanulmány amellett érvel, hogy az Európai Unió nemcsak egy egységes közös piac, hanem egy közös elveken nyugvó közösség is, ezért az alapelveket, így a jogállamiság elvét is minden tagállamnak be kell tartania. A tanulmány első részében a szerző megállapította, hogy a jogállamiság az Unió értelmezésben azt jelenti, hogy az Európai Unió tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. Ennek egyik lehetséges megvalósítási eszköze volt a Maastricht-i Szerződés. Ez a szerződés egységbe foglalta az Európai Uniót, a közösségeket (I. pillér), a közös kül- és biztonságpolitikát (II. pillér), valamint a bel- és igazságügyi együttműködést (III. pillér). Ez azonban csak átmeneti jellegű együttműködési forma. Az Európai Unió kezdetektől fogva hol a föderáció, hol a konföderáció megvalósítása között ingadozott, jelenlegi formáját leginkább a hibrid föderációval lehet jellemezni. Az európai alkotmány ezt a vitát lezárta volna, de az elbukott referendumok miatt egyelőre holtpontra jutottak a viták.