Az inflációs cél követésének optimális horizontja Magyarországon

A tanulmány a magyarországi inflációs cél követésének optimális horizontját kívánja meghatározni makro- és vektor-autoregresszív modellek felhasználásával. Batini– Nelson [2000] elemzési keretét és definícióit veszi alapul, ezek alkalmazásával származtat a modellekbõl az inflációs cél követéséhez optimális horizontokat. Eredmé­ nyeink szerint, adott feltevéseink mellett, jóléti szempontból elfogadható az a gyakorlat, hogy az MNB a másfél-két évvel előre várt inflációs folyamatokat értékelve dönt a jegybanki irányadó instrumentumról, az előre jelzett infláció és az inflációs cél közötti különbséggel indokolva a monetáris feltételek megváltoztatását. Az alkalmazott másfél-két éves horizont a különféle várható sokkok nagy része esetén már kellő időt nyújt arra, hogy a jegybank az inflációt jóléti szempontból optimálisan alakítsa a célkitűzéseknek megfelelő értékhez. Ugyanakkor a monetáris politika irányítóinak fel kell készülniük olyan, nem elhanyagolható valószínűséggel bekövetkező sokkokra, amelyekre ha a jegybank jóléti szempontból optimálisan reagál, akkor az infláció másfél-két évnél hosszabban is eltérhet a kitűzött céltól.