Bérfüggvények becslése Magyarországon gépi tanuló algoritmusokkal

A munkagazdaságtan egyik leginkább kutatott témája, hogy milyen tényezők határozzák meg a béreket. Emellett a nemi bérkülönbségek vizsgálatánál is hasonlóan fontos kérdés, hogy a megfigyelt munkaerőpiaci jellemzők mennyiben magyarázzák a férfiak és a nők bérei közti különbséget. A kutatásom kiindulópontja, hogy az eddigi szakirodalomban leginkább hagyományos ökonometriai módszerekkel – főként regressziókkal – becsülték a bérfüggvényeket, melyekben a felhasznált változók közti kapcsolatok korlátozott mértékben jelentek csak meg. Általában azok a kereszthatások szerepeltek a becslőfüggvényekben, melyek az adott kutatás/kérdésfelvetés szempontjából lényegesek voltak. Azonban a függvényforma korlátozása befolyásolhatja mind a paraméterek, mind a bérek becslését. Emiatt a disszertációmban a bérfüggvények formájára való korlátozást oldottam fel tanuló algoritmusok használatával. A tanuló algoritmusok a hagyományos statisztikai módszerekkel összehasonlítva más feltételezésekből indulnak ki. A tanuló algoritmusok igyekeznek a lehető legszabadabb függvényformákat alkalmazni, ami által „adatvezérelt” módon a lehető legtöbb információ kinyerhető az adatokból. Ezek az eljárások képesek rátanulni az adatban rejlő összefüggésekre, emiatt nem kell előzetes feltételezéseket tenni az adatgeneráló folyamatról. A disszertációmban a gépi tanuló algoritmusok használata kettős célt szolgál. Egyrészről a magyarországi bérfüggvényt becslem tanuló algoritmussal, mellyel feltárhatóak a változók közötti kapcsolatok. Másrészről a nemi bérkülönbségek irodalmában gyakran használt Blinder-Oaxaca dekompozícióhoz használt férfi és egy női bérfüggvényt becslem meg tanuló algoritmusokkal. A nemi bérkülönbségek vizsgálatánál a becslési eredmények pontosítása miatt tartom lényegesnek a tanuló algoritmusok használatát. A célom annak bemutatása, hogy a bérfüggvények becslési módszertanának megváltoztatása milyen mértékben befolyásolja a Blinder-Oaxaca dekompozícióból kapott eredményeket, illetve a kapott eredmények további elemzése. Az értekezésben a ...