Napjaink egyik legnagyobb kihívása a keletkező információtömeg megfelelő kezelése. Azt tapasztaljuk viszont, hogy az e területeken használt számítógépes rendszerek – bár önmagukban képesek nagy mennyiségű adat és információ kezelésére – nem oldják meg a problémát, sőt, hozzájárulnak ennek eszkalálódásához. Az ember információfeldolgozási kapacitása véges, sőt azt is kijelenthetj ük, hogy szerény. Az emberi gondolkodás, az emberi elme nem az ilyen típusú információfeldolgozásban jeleskedik, hanem sokkal inkább az összefüggésekben való gondolkodásban, entitások kapcsolatainak hálójában tud eredményeket felmutatni. A kihívás ezért nem az, hogy az embert képessé tegyük a számítógépekhez hasonló információ- és adatfeldolgozásra – bár ilyen törekvések is vannak –, hanem éppen ellenkezőleg, a számítógépet kell képessé tennünk a feldolgozott adat és információ értelmezésére, megértésére, közelítve ezzel az azt használó ember problémájához. A dolgozatban ismertetett kutatás célja a szervezeti környezetben jelenlev ő információtúlterhelés megragadása, valamint annak csökkentése, lehetőleg minimalizálása. Ezt a célt az információ-rendszerek oldaláról közelíti meg, hiszen ezek a rendszerek – amint azt a dolgozat irodalmi áttekintése is mutatja – jelentős részben járulnak hozzá a túlterheléses helyzethez. E cél eléréséhez az információ-rendszerek jelenlegi helyzetéhez képest számos fejlesztésre van szükség. A kutatás célja egyrészről, hogy egy olyan módszertant dolgozzon ki, amelynek segítségével meghatározható az információszállítás és -keresés optimális aránya, csökkentve ezzel a szervezetben jelen levő információtúlterhelést. Megmutatta ugyanakkor azt is, hogy az információszállítás megvalósít ása strukturált információt igényel. E disszertáció igazolta, hogy az ontológiák használata kínálja a legfejlettebb keretrendszert az információ strukturálására, függetlenül az információ formájától. Az ontológiák használata ráadásul lehetővé teszi az információ integrálását is, amely egy minden információfajtára kiterjedő ...
