Informalitás, önszerveződés, kvázi-nyilvánosság - Kultúra, sport, hétköznapi diskurzusok, egyházi ünnepek és szórakozás a Gyergyóimedencében az 1970–1980-as években

A Ceauşescu-korszak második fele az úgynevezett „júliusi tézisek” kinyilatkoztatásával vette kezdetét. Ennek következtében a politikai-ideológiai nevelés új iránya határozta meg előbb a párt ideológiáját, később az egész romániai társadalmat, így az oktatást, a kulturális életet és a nemzetiségpolitikát is. Ez az új irány intenzív változásokat eredményezett. Különösen a nyolcvanas évek váltak a lakosság és az országban élő nemzetiségek számára nehezen elviselhetővé. A sikertelen gazdaságpolitikára és a gazdasági válság nehezítette életkörülményekre a pártvezetés válasza az ideológiai szigorítás és Ceauşescu személyi kultuszának erősítése volt. A disszertációban arra vállalkoztam, hogy Gyergyói-medence az 1970–1980-as években megélt mindennapi életeseményeit rekonstruáljam. A visszaemlékezések elemzésében a hatalom és az egyéni mozgástér kölcsönhatásának társadalmi gyakorlatát helyeztem a középpontba. Fő kutatási kérdésem: A „lenti” társadalomnak milyen válaszreakciói voltak a mindennapok feletti diktatúrára? A társadalmi kommunikáció eseményeit kulturális cselekvésekként értelmeztem, a viselkedésmódokat és azok szimbolikus dimenzióit helyeztem előtérbe (Szijártó 2001: 120). Kutatásom két kiemelt jelenség mentén vizsgálta a hétköznapokat: az informalitás és a hozzá kapcsolódó kvázi-nyilvánosság tükrében. A dolgozat a különböző területeken megnyilvánuló informális társadalmi gyakorlatokat elemzi, ami a korszakban vizsgált társadalom nyílt titkait, íratlan szabályait, mikropraktikáit jelenti az ügyek intézése, a materiális és a szimbolikus javakhoz való hozzáférés céljából (Ledeneva 2018a: 1–9). Az informalitás vizsgálatával a dolgozat egy további, kiemelt célja volt, hogy a szakirodalomban domináns helyet elfoglaló informális gazdaság vizsgálata helyett, a kulturális és sportélet területén, illetve az etnikai és a vallási identitás kvázi-nyilvános működtetésében megnyilvánuló informális cselekvéseket elemezze. A másik fogalom, amely a vizsgálat tárgyát képezte a hatalom és az egyéni mozgástér tekintetében a ...