Innováció-finanszírozás erkölcsi kockázat mellett - Az állami beavatkozás hatása

Az innovációk leginkább abban különböznek az átlagos üzleti befektetésektől, hogy miközben sokkal több a tovagyűrűző pozitív társadalmi hatás, sokkal kisebb a siker valószínűsége és sokkal nagyobb a bizonytalanság. Sőt, nemcsak az a probléma, hogy általában kevés információ áll rendelkezésre a döntéshozatalhoz, hanem az is, hogy az információk elosztása rendkívül aszimmetrikus lehet. A dolgozatomban az innovációfinanszírozásban jelentkező erkölcsi kockázattal foglalkozom, hogyan befolyásolja a szereplők viselkedését az egyszeres és a kettős erkölcsi kockázat. Az innováció-finanszírozásban megjelenő kettős morális kockázat kezelése érdekében gyakran alkalmaznak átváltható értékpapírokat, ezért részletesen kitérek arra, hogy mivel magyarázható ezen értékpapírok sikere. A dolgozatom végén az állami beavatkozás hatásait értékelem. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy az állam többféle eszközzel is igyekszik segíteni az innovációs folyamatot. A támogatási mechanizmusok nagyon különböző rendszerek alapjának épülnek fel, léteznek vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, saját tőke jellegű befektetések, állami garanciavállalások. Az állam/támogató szerződhet közvetlenül a feltalálóval vagy a vállalkozóval vagy a finanszírozóval. A dolgozatomban modellezési keretek között megvizsgálom, hogy az állami (finanszírozási) támogatási eszközök hogyan befolyásolják a szereplők viselkedését, elrontják-e az ösztönzőket.