Nemzeti identitás: felülről épített vagy alulról épülő? A nacionalizmusok kialakulásának társadalmi kölcsönhatásokra alapuló modellezése

A nemzeti identitások kialakulásának létezik egy erőteljes hatású modernista magyarázata, amely szerint a nemzet, ahogy ma ismerjük, egy modern és konstruált jelenség. Az így középpontba helyezett érdekalapú, célracionális tömeglojalitásokat és piacokat konstruáló homogenizációs folyamatok mellett eltérhet a figyelem a nemzeti identitások esetleges érzelmi és értelmi motívumairól. Pedig alapvetően ez utóbbiak jelenlétére utal a modern nacionalizmusok részben érzelmi alapú szeparatizmusa, illetve igénye arra, hogy minél inkább értelmes világmagyarázatokkal szolgáljon. Mindez a sematikusabb, érdekalapú és ok-okozati összefüggésekből épülő magyarázatok helyett valamiféle olyan kölcsönhatásosság megléte felé mutat, ahol a „nemzethez tartozás” attitűdjének kialakulásában az érdekbeli, az érzelmi és értelmi motívumok egyaránt szerepet játszanak. E három motívum közötti kölcsönhatásokból a „nemzethez tartozás” attitűdjének egy olyan vizsgálati kerete alakítható ki, ami magyarázatot próbál kínálni arra, hogyan erősítheti egymást a nemzeti identitásokban megtestesülő célracionális homogenizáció, valamint a szeparatizmus és az etnocentrikusan historizáló világmagyarázatok iránti igény.