Theoretical corpus or body refers to the theory gathered on an issue, topic or subject. Despite having generalisable findings on the theoretical corpus and the scientific work with it daily in all disciplines, there is a lack of guidance on how to build it up. Therefore, the research objective was to provide a methodological perspective on its construction through an empirical subject with the aim of identifying the problems and gaps within the corpus. As case study, the Pygmalion effect at work was chosen, since it was a complex phenomenon with a long, extensive and intensive research history. Five steps were implemented to follow: text database, literature review technique(s), corpus overview, theoretical corpus, research problems and gaps. For the chosen subject, the methodological review technique was applied, that helped to identify six research problems and gaps (i.e. availability, trust, harm, research objects, settings, naturalness) on the angles of phenomenon limitations and ethical questions. As a response to these, it presented the author’s own arguments and claims that led the trajectory of the paper. Parallel to the case study, the research in experimental psychology was also introduced for better understanding. Finally, the paper gave methodological suggestions on how to construct a theoretical corpus in general. = Az elméleti korpusz vagy test egy adott ügyben, témában vagy tárgyban összegyűlt elméletanyagra utal. Bár az elméleti korpuszról és a hozzá kapcsolódó, napi szintű, valamennyi tudományterületen zajló munkáról általánosítható megállapítások tehetők, mégis hiányzik az útmutatás a szakszerű felépítéséhez. Ekképpen a kutatás célja az volt, hogy egyfajta módszertani nézőpontot nyújtson az elméleti korpusz felépítéséhez, egy empirikus kutatási alanyon keresztül, és azért, hogy azonosítsa a korpuszban megtalálható kutatási problémákat és réseket. Esettanulmányként a munkahelyi Pygmalion-hatásra esett a választás, amely egy komplex jelenség, hosszúra nyúló, extenzív és intenzív kutatási előzményekkel. A cél érdekében öt módszertani lépést vezettem be: szövegadatbázis elkészítése, szakirodalmi áttekintő technika kiválasztása és alkalmazása, korpusz áttekintése, elméleti korpusz kidolgozása, kutatási problémák és rések azonosítása. A választott alanyhoz módszertani áttekintő technikát alkalmaztam, amely elősegítette a hat kutatási probléma és rés (úgymint elérhetőség, bizalom, sérelem, kutatási tárgy, helyzet, természetesség) azonosítását a jelenség korlátai és etikai kérdései mentén. Ezekre válaszul vagy megoldási javaslatként jelentek meg a szerző saját érveit és állításai, amelyek egyben a cikk ívét is vezették. Az esettanulmánnyal párhuzamosan a kísérleti pszichológiában végzett kutatások alapjai is bemutatásra kerültek az alany jobb megértése érdekében. Végül pedig, a cikk módszertani javaslatokat fogalmazott meg az elméleti korpusz általános felépítésére vonatkozóan.
