Engem általában szeretnek az emberek. Lehet, hogy egy kicsit sajnálnak is, ezt nem tudom, de engem a gyerekeim apján kívül gyakorlatilag mindenki szeretett. Hogy mikor és hogyan születtem, arról több variáció is van. A születési anyakönyvi kivonatomat csak...

A jelen esszé, melynek műfaja tudományos próza, egy madártávlati nézőpontú történeti elemzésben vázolja föl a magyar társadalom hosszú távú átalakulásának sajátosságait. A szerző – folytatva a Norbert Elias-féle folyamatszociológia hagyományait – a középkortól a...

Nyolc évvel ezelőtt, a férfi kutatásokat bemutató első Replika-blokkban Harry Brod 1987-es defi nícióját idézve (Brod 2001: 38) igyekeztem rámutatni arra a paradoxonra, hogy míg a hagyományos – értsd: modern – társadalomtudományok szinte valamennyi fontosabb paradigmája...

Örülök, hogy – a közszociológia fogalmát középpontba állítva – vita kezdődött szakmai közösségünkben a szociológus és publikuma közötti kapcsolat kérdéséről, hiszen így kiváló alkalom kínálkozik a fogalmak árnyalására és újraértelmezésére, ill. a...

Vékonydongájú falusi gyerekként valahogy mindig ilyen lavírozgató szerepekbe sodródtam. Mivel elég mozgékony és élénk eszû kissrác voltam, ezért a társaságokban a fõnöknek én adtam az ötleteket, hogy mit csináljunk, miket lehetne játszani. Aztán amikor a serdülõkorba...

Férfiuralom címû könyve nem a legjobb formájában mutatja Pierre Bourdieu-t: tétele, miszerint a férfiak és a nõk közötti viszony struktúrája alapvetõen változatlan maradt az elmúlt ezer évben, igencsak vitathatónak tûnik. Ráadásul – miközben a friss empirikus adatokkal...

Egész életemben szélsőséges reakciókat váltottam ki magam körül: ha valahol megjelentem, akkor vagy borzasztóan gyűlöltek, mégpedig azért, mert olyan nő vagyok, aki néz, lát, s olyat képes megmutatni, amit senki más nem tud. Ebből pedig igen gyakran nagy feszültségek...